Mindenszentek és halottak napja, az emlékezés csendes ünnepe

Mindenszentek és halottak napja, az emlékezés csendes ünnepe


Akik már nincsenek velünk, de örökre a szívünkben élnek

Mindenszentek és halottak napja, az emlékezés, a szeretet és a csendes főhajtás ünnepe

November első két napja különleges helyet foglal el az évben. Ilyenkor a megszokottnál is többet gondolunk azokra, akik egykor életünk fontos részei voltak: szüleinkre, nagyszüleinkre, testvéreinkre, rokonainkra, barátainkra és mindazokra, akiktől már örökre el kellett búcsúznunk.

A temetők megtelnek virágokkal, a sírokon apró mécsesek és gyertyák fényei gyúlnak. Az őszi estében különös szépséggel ragyognak ezek a fények. Mindegyik egy-egy történetet, egy-egy életet, egy-egy szeretett embert idéz fel.

De vajon honnan ered ez a két ünnep, és hogyan alakult ki az a hagyomány, amely napjainkban is emberek millióit kapcsolja össze?

Mindenszentek – november 1.

Mindenszentek napja a keresztény egyház egyik jelentős ünnepe. Ezen a napon azokról a szentekről és üdvözült lelkekről emlékezünk meg, akiknek nevét nem feltétlenül őrzi a naptár, mégis példát mutattak életükkel, hitükkel, szeretetükkel és emberségükkel.

Az ünnep gyökerei az első keresztény évszázadokig nyúlnak vissza. A keleti kereszténységben már a 4. században tartottak közös megemlékezést a vértanúkról. A nyugati egyházban később terjedt el, és a 9. században Rómában is meghonosodott. November 1-jei időpontja IV. Gergely pápa idején vált általánossá.

Fontos tudni, hogy Mindenszentek és halottak napja nem ugyanazt jelenti. Az első az üdvözült lelkek közös ünnepe, a második pedig valamennyi elhunyt emlékének szentelt nap.

Halottak napja – november 2.

A halottak napjának története 998-ig vezethető vissza. Szent Odilo, a clunyi bencés kolostor apátja kezdeményezte, hogy a szerzetesek november 2-án közösen emlékezzenek meg az elhunytakról, és imádkozzanak lelki üdvükért.

A kezdeményezés hamarosan elterjedt a bencés közösségekben, majd az egész katolikus egyházban meghonosodott.

Az évszázadok során az ünnep jelentése tovább gazdagodott. Ma már nemcsak az egyházi hagyományokat követők számára fontos: felekezettől és vallási meggyőződéstől függetlenül sokan keresik fel ilyenkor szeretteik sírját.

Magyarországon a november 2-i megemlékezés a családi emlékezés egyik legfontosabb napjává vált.

A gyertyafény és a virágok üzenete

A magyar temetőkben ilyenkor különleges látvány fogad bennünket. A gondosan megtisztított sírokat krizantémok, őszirózsák és más őszi virágok díszítik. A koszorúk, mécsesek és gyertyák fényei szinte nappali világosságba borítják a temetőket.

A gyertya lángja az emlékezés és a szeretet jelképe. Apró fénye azt üzeni, hogy nem felejtettük el azokat, akik már nincsenek velünk.

A virágokkal és a sírok gondozásával tiszteletünket fejezzük ki. De talán még ennél is fontosabb, hogy ilyenkor újra felidézzük a közösen megélt pillanatokat, a régi családi történeteket, a mosolyokat, a beszélgetéseket és azokat az apró gesztusokat, amelyek egykor természetes részei voltak az életünknek.

Akikre mindig emlékezni fogunk

Vannak emberek, akiknek a hiánya az évek múlásával sem lesz kisebb. Egy édesanya hangja, egy édesapa tanácsa, egy nagyszülő simogatása, egy testvér mosolya vagy egy régi barát kedves szava örökre velünk marad.

Néha egy régi fénykép, egy ismerős illat, egy dallam vagy egy családi recept idézi fel őket. Máskor egy ünnep, egy születésnap vagy egy közösen szeretett hely juttatja eszünkbe, mennyi mindent köszönhetünk nekik.

Az idő múlik, a világ változik, de a szeretet nem tűnik el velük együtt.

Talán éppen ez az emlékezés legszebb üzenete: akit igazán szerettünk, annak egy darabját magunkban hordozzuk tovább. Tovább él bennünk mindaz, amit tőle kaptunk, amit tanított nekünk, és amit mi is továbbadhatunk a következő nemzedékeknek.

Az emlékezés nem csak ezen a két napon fontos

Bár november első napjai különösen alkalmasak a közös emlékezésre, elhunyt szeretteinkről nem csupán ilyenkor gondolunk megindultsággal.

Vannak, akik minden héten meglátogatják a temetőt, mások otthon gyújtanak gyertyát, fényképeket nézegetnek, vagy csendben idézik fel az együtt töltött éveket. És vannak, akiknek már csak az emlékek maradtak, mert szeretteik sírja messze, akár egy másik országban található.

Az emlékezésnek nincs egyetlen helyes módja. Nem a virágok nagysága, a koszorú ára vagy a mécsesek száma mutatja meg, mennyire szerettünk valakit. A legfontosabb az, amit a szívünkben őrzünk.

Egy gyertya lángja mindazokért, akik hiányoznak

Ezeken a napokon gondoljunk azokra is, akiknek már nincs hozzátartozójuk, akiknek sírját nem látogatja senki, vagy akiknek emlékét lassan elhomályosítja az idő.

Egy csendes főhajtás, egy rövid ima vagy egy meggyújtott gyertya értük is szólhat.

Mindenszentek és halottak napja arra emlékeztet bennünket, hogy az élet véges, de a szeretet, az emberi kapcsolatok és az emlékek sokszor túlmutatnak az időn.

Emlékezzünk szeretettel mindazokra, akik már nem lehetnek velünk!

Akiknek a hangját már nem hallhatjuk, akiknek a kezét már nem foghatjuk meg, de akiknek a helye örökre megmarad a szívünkben.

Nyugodjanak békében! Emlékük legyen áldott!

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

Városi Magazin cikkajánló

Érdekességek a szelfik világából
Érdekességek, Tudtad-e?
Miért szeretünk szelfizni? Segít kifejezni, hogy „itt voltam”, „ezt láttam”, „ez vagyok én”.
Húsvét és hagyományai
Történetek, Régi emlékek
Amikor a tojás nemcsak reggeli, hanem jelkép. Húsvét ünnepli Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadását.
A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig
Érdekességek, Különleges emberek
Dankó dalai a magyar lélek legmélyebb húrjait pengették: a boldogságot, a bánatot és a honvágyat.
Mars tér, Szeged élő színháza
Helyi kalauz, A város bemutatása
Lehet, hogy Szegedet a napfény tette híressé, de a város történeteit sokszor inkább a Mars tér őrizte meg.
A tigris csíkjai nemcsak a bundáján vannak
Érdekességek, Állati érdekességek
A tigris csíkozata nagyjából olyan, mint az embernél az ujjlenyomat: egyedi az egyes állatokra jellemző.
Medárd öröksége
Történetek, Emberi történetek
A népi időjóslások ugyanis nem a véletlenből születtek. Több száz év tapasztalata sűrűsödött bennük össze.
Rózsa Sándor, a szegedi tanyavilág legendás betyárja I.rész
Történetek, Emberi történetek
A 19. századi Alföldön a betyár egyszerre lehetett félelmetes bűnöző és a népi történetek hőse.
Üdvözlünk a SzegedVilága online magazinban!
Helyi kalauz, A város bemutatása
Fedezd fel Szeged világát egy helyen! Helyi történetek, érdekességek, programok, receptek, közösségi élmények ...
Szent Jobb megtalálásának ünnepe május 30
Érdekességek, Tudtad-e?
A Szent Jobb megtalálásának ünnepe egy különleges, magyar történelmi és vallási emléknap, amelyet minden évb ...

További cikkek »